Kell építési engedély?

Építési engedélyhez kötött homlokzatra szerelt, klíma elhelyezés

Sokan nem tudják, hogy az engedély nélküli klímaberendezés kültéri egység felszerelésért nem csak a megrendelő, hanem a kivitelező klíma szerelés elvégzésével foglalkozó cég is felel. Ugyanis a rendelkezések szerint homlokzatra és a ház egyéb külső felületeire a klímaszerelés munkát csak a jóváhagyott tervek alapján lehet megkezdeni.

Az engedély nélkül telepített split klíma kültéri egységét ugyanúgy szankcionálhatják, mint bármilyen más engedély nélküli építkezést. Így, a tulajdonos kérhet fennmaradási engedélyt a klíma kültéri egységére is, amit ha megkap, akkor "csak" bírságot kell fizetnie. A másik megoldás, hogy lebontja, leszereli a klímaberendezés kültéri egységét.

Kérdés: Építési engedély köteles tevékenység-e a split klíma kültéri egységének elhelyezése, azaz egy split klímaberendezés telepítése, és ha igen, akkor milyen felelősséget és kötelezettségeket ró ez a résztvevőkre (építtető, tervező, kivitelező)?

Válasz: Igen a jelenlegi (már lényegében 1997 óta érvényes, időközben többször módosított és újabbakkal kiegészített) jogszabályok szerint ez egy építési- engedély köteles tevékenység!

Sőt: Az érdemi jogszabályok érvénybe lépését követően az (gyakorlatilag 1997 óta!), az építési engedély nélkül telepített berendezésekre fennmaradási engedélyt kell(ene) kérni, vagy kérhetne az építésügyi hatóság!

Tehát 1997 óta építési engedély köteles lett a homlokzatra és a ház egyéb külső felületeire szerelt légkondicionáló berendezések elhelyezése, mivel folyamatosan melegedő időjárásunk hatására egyre többen szereltetnek fel légkondicionáló berendezést.

Azt sokan tudták, hogy a műemléképületek homlokzatára csak igen szigorú feltételek mellett telepíthető bármilyen tárgy, így klímaberendezés is. De a légkondícionáló vásárlók körében sok mindenkit meglep, hogy a split klíma (kültéri egységgel rendelkező klíma) készülékek telepítése általánosan építési engedélyhez kötött.

Országos szintű rendelet szabályozza a klímaberendezés homlokzatra történő elhelyezését, erről az illetékes önkormányzatának építésügyi osztályán kell a szakhatósági engedélyt beszerezni a megrendelőnek.

E szerint az engedélyeztetéshez szükséges egy szakszerű tervdokumentáció, elektromos közműnyilatkozat, illetékbélyeg. Sőt, többlakásos házakban a társasházakról szóló törvény azt is előírja, hogy az ingatlantulajdonosok négyötödének is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a ház külsejét, szerkezetét érintő változtatások történjenek.

A 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről határozza meg:

• milyen szempontok alapján, illetve figyelembevételével lehet/kell a nevezett műszaki berendezések, kivezetések épülethomlokzati elhelyezését engedélyezni,
• az épület homlokzata pedig minden épület földfeletti, látható része (a nem-utcai homlokzat sem kivétel!).

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról határozza meg:

• az építési engedély alapján végezhető tevékenységeket,
• a bejelentési, építési és fennmaradási engedélyezési eljárások rendjét és az ahhoz szükséges dokumentumokat.

A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól határozza meg a következőket:

• a kiszabható építésügyi bírság mértékét és a kiszabás módját,
• a bírság alapvetően az építtetőt terheli, de a szolgáltató is felelősségre vonható,
• és nem elhanyagolható tételek egy egyszerűbb split-rendszer bekerülési költségeihez viszonyítva.

És végül, de nem utolsó sorban az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)határozza meg

• az általános követelményeket,
• a tervezési, szakértői, kivitelezői jogosultságokat,
• a szabványoknak való megfelelőség követelményét (hazai és honosított EU egyaránt, pedig általában nem kötelezőek!!),
• az építés megkezdésének, folytatásának, ellenőrzésének, valamint a közreműködők jogosultsági feltételeit, azok felelősségét.

Az engedélykérelem önmagában nem túl költséges, néhány ezer forintos eljárás és amennyiben nem találnak kizáró okot - például fokozott műemléki védelem alatt áll az épület - többnyire meg is adják az építési engedélyt. A társasházban lakóknak annyival bonyolultabb a helyzetük, hogy a klímaberendezés kültéri egység felszereltetéshez elvileg a szomszédok négyötödének is hozzá kell járulnia.

A klíma terjedés ellen hadakozók legfőbb érve, hogy a korántsem egységes klíma külleme rontja a ház, tágabb értelemben a város képét, esetenként károsíthatják a homlokzatot vagy átlyukaszthatják a hőszigetelést. Itt is fontos azonban elkülöníteni a sebtében elvégzett kontár munkát a gondos szakmunkától, ha tehetjük, inkább kicsit drágábban, de hivatásos klíma szerelés tevékenységgel foglalkozó szak céggel végeztessük el a munkát.