Hogyan viselhető el a forróság?

Az évről évre fokozódó nyári forróság új megoldásokat kíván, amelyekkel hatékony és egyben költségtakarékos módon tehető elviselhetővé a meleg, mérsékelve a hőség közérzetre gyakorolt, a napi teljesítményt csökkenő hatását.

Manapság a legtöbb iroda elképzelhetetlen klímaberendezés nélkül, ám épp ezek tömeges elterjedése és az általuk kiváltott egészségi panaszok ráirányítják a figyelmet a légkondicionáló körültekintő kiválasztásának jelentőségére.

Különösen annak érdemes szaküzletben, a helyiség minden paraméterének figyelembevételével kiválasztani az eszközt, aki otthona hűtésére is klímát használ.

A hüvelykujjszabály szerint a helyiség terültét tízzel elosztva megkapható a szükséges teljesítmény kW-ban, ám a tényleges szükségletet nagyban befolyásolja például a szobában elhelyezett gépek száma, amelyek hőt termelnek, a belmagasság, az ablakok mérete vagy a fekvés. Sokan azért idegenkednek a klímától, mert félnek a megfázástól, a visszaforgatott levegőben rejtőző baktériumok okozta fertőzéstől. Jó hír, hogy már kisgyermekek, allergiások számára is rendelkezésre áll az MPI technológiát alkalmazó berendezés, amely aktív hidrogén- és oxigénionok segítségével állít elő nagy tisztaságú levegőt, és így például annak is csökken az esélye, hogy a szobában tartózkodó betegektőlelkapjuk a levegőben terjedő fertőzéseket.

Nagyobb légterű helyiségekben, ahol több ember huzamosabb ideig tartózkodik együtt, potenciális konfliktusforrás a hőmérséklet beállítása. Gyakran a férfiak, akik számára télen-nyáron nagyjából megegyezik az üzleti viselet, hűvösebbre állítanák az eszközt, mint a külső időjáráshoz öltözött női munkatársak – emellett a testsúly, a napszak és a munkaállomás elhelyezése is meghatározza az egyén számára ideális hőmérsékletet. Ole Fanger dán kutató több kísérletben bizonyította a hőmérséklet munkavégzésre gyakorolt hatását: a matematikai és nyelvi teszten például 15 százalékkal javult a középiskolás diákok teljesítménye, amikor a terem hőmérsékletét 25-ről 20 Celsius-fokra csökkentették.

E problémán segít a pittsburgi Robert L. Preger Intelligent Workplace (intelligens munkahely) névre keresztelt kísérleti projektre, amely a hőmérséklet szabályozásánál három építészeti újdonságot is felhasznál. Egyrészt minden munkaállomást külön légbefúvóval láttak el, ahol mindenki saját igényeinek megfelelően tudja szabályozni a levegő áramlását és hőmérsékletét. A második innováció, hogy noha a meleg levegő felszáll és a hideg alul marad, a hűvösebb levegőt a talaj felől fújják be azon egyszerű oknál fogva, hogy mielőtt belélegzik, a fentről érkező hideg légárammal összehasonlítva nagyobb felületen lép kölcsönhatásba az emberi testtel. A mennyezet irányából történő hűtés további hátránya, hogy felkavarja az ott lévő port, ami egyenesen a tüdőbe jut. Az alulról való áramoltatásnak köszönhetően nagyjából öt fokkal kell kevésbé hűteni a klíma által kifújt levegőt az azonos hatás eléréséhez, amely energia megtakarítást tesz lehetővé. A harmadik újítás pedig az, hogy míg egy átlagos klimatizált épületben a használt levegő 80-90 százaléka újra bejut a rendszerbe, addig az intelligens munkahelyen az elkülönített befúvórendszer ezt húsz százalék alá szorítja.

A magas építési költségek miatt még ritkaság a fentiekhez hasonló klímájú irodaház, még Japánban sem jellemző, viszont a japánok rájöttek, hogy a klímaberendezések lecserélése helyett az öltözködési szokások megváltoztatása is elegendő lehet a teljesítménycsökkenés megakadályozására. A példaszerűen környezettudatos Japánban 2005 májusában indult a CoolBiz, a japán környezetvédelmi minisztérium azon kezdeményezése, amely a hivatali öltözködési előírások enyhítésével kevésbé terhelik a légkondicionálókat. A közszféra és a vállalatok több mint felénél a 28 fokra hűtött irodákban a formális üzleti öltözetet mára felváltja a színes virágokkal díszített, Okinawán gyártott pamuting, amelyet a japánok „kariyushi wear”-nek, azaz boldog viseletnek neveznek. Becslések szerint ezzel a júniustól szeptemberig terjedő időszakban 2,5 millió háztartás fogyasztását kitevő energiát lehet megtakarítani. Ha valamilyen oknál fogva nem lehet lazítani az öltözéken és klímaberendezés sem áll rendelkezésre, a hagyományos kínai gyógyászat módszereihez is lehet folyamodni.

Azon túl, hogy nyáron ajánlatos tartózkodni a fehérjében gazdag élelmiszerektől, amelyek serkentik az anyagcserét és így növelik a testhőmérsékletet, a fokozott folyadékbevitelről is érdemes körültekintően gondoskodni. Nem javasolt a jégbe hűtött, magas kalóriatartalmú italok fogyasztása: egyrészt hizlalnak, másrészt pedig ártanak a gyomor energiájának, megzavarják az emésztőrendszert. Kerüljük a nem kellő tisztaságú és vegyi anyagokkal fertőtlenített csapvizet is, hogy a sejtek közötti nyomás egyensúlya ne boruljon fel – hívja fel a figyelmet Chen Zhen, az orvostudományok kandidátusa, a Debreceni Egyetem professzora. Egészségesebb fogyasztás előtt felforralni a vizet, ám a szomjat leginkább a langyosra hűtött teák – például a gyömbér és ginkó – oltják, melyek nagy előnye, hogy még a kellemetlen nyári emésztőrendszeri panaszok és a nyári megfázás kockázatát is csökkentik.